Csodálatos élményekkel és érzésekkel tértem haza az Erdélyből érkezett gyerekcsapat és a helyi gyerekekkel töltött egyhetes táborból Kunszentmiklósról. A legkedvesebb képeim.
Közös daltanulás reggelenként
Tibor bácsi a fafaragás gyönyörű mintáit mutatja a gyerekeknek
A gyöngyszövés nagyon tetszett a lányoknak
Judit néni a nappali foglalkozás után a felnőttekkel is szatyrokat festett este
Táborvezetőnk Melinda néni, aki mindig mindenhol segített és irányított
A héten készített alkotásokból kiállítás készül (készült)
A szövőműhely éppen pihen, de délután újra nagy lesz a nyüzsgés
A záróműsor képei
Végül minden évben belevéssük nevünket az emlékfába és úgy búcsúzunk, hogy jövőre megint találkozunk.
Közös daltanulás reggelenként
Táborvezetőnk Melinda néni, aki mindig mindenhol segített és irányított
A harmadik tábor a nyáron, ahol részt vettem. Oláh Márta népi iparművész vezetésével tanultunk. Mivel csak tizen voltunk bőven jutott idő a minták megbeszélésére és pontos fűzésére. Minorits Jánosné viseletbemutatót tartott, ahol Nagy Edit vállalta a beöltöztetés nehéz feladatát, amit szó szerint kell érteni, mert a rengeteg alsószoknya, a nehéz borotvált selyemből készült szoknyák, hozzá a kendők, komoly súlyt jelentenek. Bizony nem volt könnyű dolog a Sárközben menyasszonynak lenni! Az egy hét nagyon gyorsan eltelt, de úgy gondolom mindenki komoly útravalót kapott Mártitól további munkájához, amit ezúton is köszönök. 
A dolgozószobánkból nyíló reggeli látkép.